Csengő

 

"Kell még egy szó, mielőtt mennél.

Kell még egy ölelés, ami végig elkísér..."

(Demjén Ferenc - Honfoglalás)

 

Csengő neve nem is Csengő...

Volt egyszer, 1993. karácsonya körül, hogy a családunk egy kis 8 hetes kuvasz szukát kiválasztott új családtagnak. Az ő neve volt Csengő. De épp mielőtt mentünk volna érte, egy váratlan baleset érte odahaza, így nem tudtuk elhozni.

Így adódott hogy egy rokonunk segítségével találtunk egy másik hasonló korú kuvasz almot. Ott választottuk ki Csengőt, akinek neve akkor még Gyálgyöngye Fodros volt.

Csengő az a kuvasz, aki elfeledteti az emberekkel a kuvaszról kialakított rossz véleményt és előítéleteket. Olyan volt, amint az a nagy könyvben meg vagyon írva. A családal szemben odaadó, szeretetteljes, türelmes és végtelenül hűséges. Az idegenekkel szemben tartózkodó, de cseppet sem aggreszív. Tökéletes házörző és családi kutya volt.

Jártam vele rengeteget barangolni, túrázni, jött velem lovagolni, jártunk kiállításokta és kutyasuliba.

Hűséges társam volt, akire mindig számíthattam.

 

12 éves korában egy hirtelen súlyos hasnyálmirígy gyulladásban meghalt.

 

Drága Csengőm, köszönöm neked odaadó, feltétlen hűséged.

A mai napig is sajnálom hogy nem lehettem veled utolsó óráidban...

         

 

 

 

 

 

Mirza

 

 

"Szállj, szállj sólyom szárnyán három hegyen túl;

Szállj, szállj én várok rád, ahol véget ér az út..."

(Demjén Ferenc - Honfoglalás)

 

 

Mirza egy magyar félvér kanca, született 1993. április 21.-én született Nemesvámoson.

Mirza apja Imperiál egyik fia, Áldás, angol telivér. Anyja Móni nevű magyar félvér.

1999. szeptemberében, 6 évesen került hozzám.

Mirza volt az első lovam. Életem legjobb élménye ő volt. Hihetetlen kedves és jóindulatú, nyugodt, de a megfelelő pillanatban mégis temperamentumos, mutatós kanca volt. Kíváncsiságának köszönhetően nagyon gyorsan tanult és új szituációkat pillanatok alatt feldolgozott, szinte semmitől sem félt. Átment velem tüzön-vizen (a szó szoros értelmében!) és minden gondolatomat elleste.

Rövid idő után nyereg és zabla nélkül tudtam őt lovagolni. Kezdő szinten megpróbálkoztunk a lovasijjászattal. Oktató hiányában az alap tudáson túl nem jutottunk. Ezen kívül alap szinten gyakoroltuk az ugratást és a díjlovaglást. De legfőképp terepre jártunk sokat barangolni, és sok lovastúrán is voltunk együtt. A huszár hagyományörzőkkel voltunk sok rendezvényen, túrán és csatabemutatón.

 

Szegény Mirzámnak drámákkal teli volt rövid élete.

Született 2 csikója, de egyikük se lett nagy ló. Mese, még az előző tulajdonosnál halt meg1 naposan.

Mandula nálunk született, az ég világon mindent megkapott, mégis csak 2 hónapot élt.

     

A tragédia folytatódott. Mirza 8 évesen egy megmagyarázhatatlan erdetű vérszegénység miatt 2 hónapnyi küzdelem után a klinikán, meghalt.

 

Talán az ő drámaian rövid élete segített abban a döntésben hogy állatorvos legyek.

 

Köszönöm neked, Mirza minden együtt töltött percünket!

Vágtázz nagyokat az örök zöld legelőkön!!

Örökké itt élsz a szívemben!!